Réka már egy ideje aktivan elmerült a rajzolásban, és oviból kilószámra hordja haza a különböző remekműveket, ami mindig megmosolyogtat, és csodálattal figyelem, ahogy hétről hétre finomodik a technikája!
Mint minden gyereknél, gondolom, elindultunk a véletlenszerű vonalakból, amikben Ő látta a formákat, állatokat, és magyarázta hol mit láttunk, mi pedig igyekeztünk felismerni. Aztán ahogy jöttek az ünnepek, egyszercsak megjelentek az emberi alakok! Nagyon megörültünk! Kezdetben fantáziadúsan az alakok haja égnek meredt, és nagyjából kerültek középre a szemek, száj, stb... Majd lassan lesimultak a fejek, és egyre szebb, mosolygós arcok jöttek. Ebben a hónapban pedig megérkeztek a szinek. Nagy élmény ez nekünk, és most kiválogattam párat, mivel már régóta kérte Réka, hogy ezt-azt tegyünk ki a falra, hát most csináltam nekik meglepetést:
Végül 2 aranyköpése a gyerekeknek, hogy mindent a felnőttektől tanulnak, és használják is:
Múltkor Rékától kértem valamit, hogy hozzon oda nekem, és amikor segitett, megköszöntem, mire lendületből jött a kedves válasz:
"Semmi szóra!" :)
Bendike meg apát biztatta a hétvégén. Egy technikai problémát próbált megoldani apa, és a gyerekek érdeklődve figyelték, mikor jár sikerrel apjuk. Apa magyarázta, hogy igyekszik, mire Bendike magabiztosan megszólalt:
" Én bizom benned, apa!"
